I. rész.

Sziasztok!

Köszönöm azt a pár kommentet és a feliratkozókat is! 
Remélem tetszeni fog az első rész! (nem lett túl hosszú, de ez a szilveszter miatt van, mégis csak ünnep.)
Nos, jó olvasást! xx Skyler

2012. június 23. (a 0. nap)

- Oh, bocsáss meg! - ejtette el a kosarát, mikor neki ütközött egy elegáns fiatalembernek, akiről mást nem tudott elképzelni, csak, hogy valami milliomos vagy mi lehet. Inge az egyik legnagyobb márka képviselője, a cipőjét pedig még a televizíó sem hirdette..Nem mert  ránézni a fiúra, csak azután miután a  fiú felemelte az állát..A lány reagálása fura volt, ezt nem gondolta volna, hisz "csicska".  Azt gondolta, hogy a fiú félrelöki egy mogorva beszólással és otthagyja, de nem..nem ez történt! Elkeseredése egyből elmúlt mikor a fiú szemébe nézett, a két barna szem pár elkápráztatta a lányt, s miután alaposabban megvizsgálta a fiút rájött, hogy a beállított barna haja, a borotvált arca, és a szemei..a titokzatos fiú mindene, a tökéletesség példája.  

 Mielőtt a fiú megszólalt volna - negatív vagy pozitív véleménnyel - egy csicsás és gyönyörű, egyben egy kő gazdag hölgy lépett ki az ajtón. - kő gazdag volt, mert a gyémánttal diszitett cipő nem a legolcsóbb, s a többi ruha darabján sem látszott volna, hogy "olcsó". - A lány azt gondolta, hogy az újabb titokzatos személy kedves lesz, vagy netán nem a bunkóság legalja, de ezt rosszul gondolta. Miután meglátta a fiúval Skylert olyan vörös lett a feje, hogy még a vér vörös rúzsa sem körözte le. A lány ezen a ponton megijedt, hisz maga sem tudta mit tett - mármint gondolta, hogy nem az örömtől lett paradicsom vörös a hölgy feje. 
Körülbelül 3 perc néma csend után - ami kissé telt csak kínosan Skyler számára. - megszólalt a hölgy.

- Liam! - éles hangja csak úgy súrolta az utcát, talán még a hatodik szomszéd is hallhatta. - Ki ez a lány?! - tette fel nem túl kedvesen a fiúnak a kérdést, akiről megtudhattuk, hogy Liam. Hm. Egyel több információ erről a fél, sőt egész istenről. 

- Anya! Nyugodj meg! - kuncogott a fiú, s - mint az imént megtudtuk. - az anyját nyugtatta egy váll simogatással. - Épp ment hátra fele, és én a Facebookot böngésztem, és hát szokásomhoz híven nem figyeltem, így neki mentem, és kiesett a kezéből  kosárkája. Ne haragudj! - fordult Skyler felé, s segített volna felszedni neki a virágait és a kosár egyéb tartalmát, de csak volna. 

- Fiam, becsüld meg a nadrágodat, hisz Tom Micheal - az egyik legnagyobb divat tervező, aki a férfi farmerjairól a  legismertebb.-  tervezte! Majd a kis hölgy felszedi magának, az ő haszontalan szoknyája így úgy sem koszolódik és amúgy is így is elég szakadt, nézd meg az alja is hiányzik neki..- becsmérelte a lány öltözetét az "anya", - aki nem túl jártas abban, hogy mekkora is lehet egy szoknya mérete, hisz, a lány térdéig bőven leért a divatos öltözék.

- Anya, hagyjad, ez a ruha épp jól áll rajta! Amúgy is a Tom Micheal nadrágomnak a  mosógépben sem lesz semmi baja! - sóhajtott a fiú, s egy becses mosoly kíséretében lehajolt a virágokért, és gyorsan bepakolta őket a kosárba, majd átnyújtotta a lánynak. - Hogy hívnak?

- S-Skyler Watts. És köszönöm szépen! Ö...öhm. - nyögte ki egy kis "gondolkozás" után Skyler a nevét, s egy határozott "köszönöm"-öt, mosoly is bujkált az arcán, de a hölgy miatt nem merte a fiú felé "viszonozni".

- Értem. Én pedig Li..- mondta volna ki a nevét a fiú, de anyja ezt megakadályozta.

- Skyler! Az új virág kötő lány, na végre.. Édesem, ha megakarod tartani a  munkádat akkor szedd a lábad és keresd meg Chelsea asszonyt! Ha pedig nem, akkor akár kereshetek új lányt is a helyedre..Liam, fiam, te pedig indulj a kocsiba, még ismertetem a kis hölggyel a helyzetet addig épp kitudsz járni az autóval. - vetett egy szúrós pillantást a fiára a hölgy. "Li" akinek a nevéből csak ennyit tudunk egy elköszönés után, - amit a lány felé tett. - követtet anyja utasítását, s a garázs felé indult. A lány sokáig figyelte az "elhaladó" fiút, egészen addig még végül el nem tűnt. - Khm. - köszörülte meg a torkát az anya, s a papírját kezdte el böngészni, hm..ez eddig a kezében volt?! - Nos, Skyler, elmondtam kit keress - Chelsea. - Ő majd ismerteti veled a körülményeket. Minden esetre itt ez a papír ezen láthatod, hogy mi hol van stb. stb. Ajánlóm, hogy ügyelj mindenre, mert ha nem, akkor repülsz! Remélem érthető voltam! Amúgy Cloe Payne vagyok. - forgatta meg a szemeit a hölgy, s amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, távolban látszott a kalapja és csillogott a gyémánttal kirakott cipője, ám ez Skylert kevésbé érdekelte, Ő inkább az autóban ülő fiút figyelte.  Nos, hát igen. Én sem tudtam volna levenni róla a tekintetemet.
Oh, de nem fogok itt álmodozni, vissza a valóságba. Cloe Payne, azt elején már meséltem nektek róla, - kertes hölgy..- hm..senki sem mondta, hogy kedves, erre csak ezt tudom mondani..
Skyler egy hosszas bambulás után elindult oda ahova mutatta a "rajz" - papír. - Észben tartotta, hogy kit is keressen "Chelsea", reménykedett, hogy ez a lány kicsit kedvesebb lesz..csak egy ici-picit..csöppet..talán..reméljük.
Miután oda ért a barna ajtóhoz, ami a hátsó bejárat volt, egy határozott sóhaj után egy még határozottabb kopogással jelezte, hogy nyissák ki az ajtót.

- Szia! - egy perc sem telt el, és az ajtóban egy kedvesnek tünő, kék ruhás hölgy állt.

- Öhm, hello! Skyler Watts, az új virág kötő.

- Oh, Chelsea vagyok! Örülök, hogy megismerhetlek! - fogott kezet a két lány. - Gyere be! - intett a lány felé, s Chelsea elindult valami emelet féle felé. - Gyors leszek Skyler. Annyi a feladatod, hogy abba a 12 szobában, plusz az udvaron elvégezd a kijelölt feladatokat. A szobák nincsenek kulcsra zárva. Összesen két szobával vigyázz. Az egyik a folyosó végén van, a hatalmas barna ajtó, láthatod is innen, oda kopogás nélkül ne menj be! Cloe hölgy szobája. A másik pedig a mellette lévő szoba, ami pedig a fiáé, Liam-é. - oh, Liam..hm, ha Skyler nem, majd én utána nyomozok ennek az istennek..STOP! Inkább folytassuk. Nos, hát Chelsea még elmagyarázta a kissé unalmas feladatokat, amiket inkább nem osztok meg veletek..Inkább nézzünk be Liam szobájába..Na jó, azt csak Skyler teheti..Hm, kár, de most nem? Kár.

Remélem, tényleg remélem azért, hogy megvagytok elégedve ezzel a résszel! Ha erőtlen lett ne haragudjatok, de a nátha miatt erősebbet nem is tudtam írni! ☺ Kommenteljetek kérlek és iratkozzatok fel! Következő rész pénteken jön! xx Sykler

Prológus

Sziasztok!

Több blogom is volt eddig, de semelyik sem volt "sikeres".

Ez a blog nem az a megszokott blog amit gyakran olvashattok.. 

Itt nem csak egy szemszög lesz, hanem több, mint egy könyvben.

 Mivel nem szeretek bemutatkozni, így nem is fogok.

Remélem tetszeni fog a prológus! Jó olvasást.! xx Skyler.  

Minden kétezer-tizenkettő júniusában kezdődött, abba a hatalmas fehér házban, ami a St.Consoles utca végén tündökölt.
Mrs. Payne, más néven Cloe hölgy gyönyörű kertje mindenkinek megcsillogtatta a szemét, számos virág - amiket estig is sorolhatnék, de inkább kihagyom. - és számos fa, bokor és olyan növények amikről senki sem tudja, hogy vajon mik.

A ház előtt egy sárga taxi fékezett le, látható volt benne két alak, az egyik a sofőré volt, a másik pedig egy lányé. Miután a lány átnyújtotta a bizonyos összeget amit a taxióra mutatott hatalmas kosarával együtt kiszállt. Szemei felcsillantak, teste pedig ledermedt, hosszú - mondhatni hosszú. - haja a vállán - na meg a hátán. -  terült el, s a szája lassacskán ketté nyílt, egy olyasmit suttogott magának, hogy "Hajrá Skyler", nos igen, Skyler, egyel több információ  a lányról. 5 perc tanakodás után - tanakodás alatt gondolkozást értek. - elindult a kapu felé, egy gyors haj igazítás után megnyomta a csengőt. Az egész házat bejárta az idegesítő kis hang, miután valaki morgott egyet minden bizonnyal elindult az ajtó felé, hangos cipő kopogás közepette. A lány szeme izgatottan figyelte a hatalmas barna bejárati ajtót, amitől már csak két dolog választotta el, illetve három. 

- Jó napot! - lépett az utca ajtó elé Mrs.Gordon, a házvezetőnő. - Miben segíthetek? - vetette oda a lánynak a szavakat, hangjában egy kis bunkóság és flegmaság volt hallható, nos igen, végül is Cloe hölgy kedvence. 

Szőke haja kontyban volt, ruhája pedig elegáns, de mégis fiatalos volt, a hölgy harmincas éveiben járt, így kissé furcsán állt rajta a 19 éveseknél megszokott tű sarkú, de hát, ez már egy másik téma.

- Öhm, üdv! A virág kötő lány vagyok..- szólalt meg kedvesen Skyler, hangjában hallható volt az udvariasság és a tisztelet, arcán pedig egy széles és hatalmas mosoly terült el, egészen addig még a házvezetőnő meg nem szólalt. 

- Egy újabb csicska. Menjen a hátsó bejárathoz. - csapta be az utca ajtót a mogorva hölgy. 

Nos, hát "csicska", úgy beszélt, mintha tíz éve Ő nem egy "csicska" lett volna. Skyler nem várta ezt. Azt sem engedték, hogy név szerint bemutatkozzon, bunkók voltak vele, és a "csicskázás" még egy ok. A lány elszomorodott. Tudta, hogy nem lesz fényes a helyzet, de ezt nem várta volna a legrosszabb rémálmában sem..

Csicska..Csicska..Csicska..ez a szó ismétlődött a fejében..Csicska. Ő ezt a szót úgy tudta elemezni, hogy valami szidás jellegű kifejezés. A filmekben a királynők mondták a szoba lányokra, vagy netán a "felszolgáló" lányoknak, vagyis akiket lenéztek..vajon ilyen ókori a helyzet a házban is?!

Skylert mindig úgy nevelték, hogy az  ilyen megjegyzéseket engedje el a füle mellett, de mindenki tudja, hogy ez nem egyszerű. Egy embert szörnyen meglehet bántani az ilyen beszéddel. 

Mindenki ugyan az az ember, csak valaki gazdagabb, elegánsabb, és bunkóbb..de ez senkit sem jogosít fel arra, hogy ilyen névvel illessen egy kedves ember társát.

Skyler szomorúan kullogott a ház másik oldalára, mire oda ért elfáradt. Mint mondtam a ház hatalmas, a kertje még nagyobb..Nem csoda.

A lány majdnem szó szerint magába nézett lassú sétája közben, szinte a kezeit bámulta csak és gondolkozott "mért csicskázta le Őt az a hölgy?!" a ruhája normális, és a virág kötés az abból áll, hogy felhelyezi a virágokat és megcsinálja őket, a leírás alapján pedig - amit úgy kapott  postán keresztül.-  megöntözi a benti virágokat, plusz munka alapján.

Ez nem az a "csicska" munka. 

Vagyis hát úgy gondolta a lány.

- Oh, bocsáss meg! - ejtette el a kosarát, mikor neki ütközött egy elegáns fiatalembernek, akiről mást nem tudott elképzelni, csak, hogy valami milliomos vagy mi lehet. Inge az egyik legnagyobb márka képviselője, a cipőjét pedig még a televizíó sem hirdette..Nem mert  ránézni a fiúra, csak azután miután a  fiú felemelte az állát..A lány reagálása fura volt, ezt nem gondolta volna, hisz "csicska".  Azt gondolta, hogy a fiú félrelöki egy mogorva beszólással és otthagyja, de nem..nem ez történt! Elkeseredése egyből elmúlt mikor a fiú szemébe nézett, a két barna szem pár elkápráztatta a lányt, s miután alaposabban megvizsgálta a fiút rájött, hogy a beállított barna haja, a borotvált arca, és a szemei..a titokzatos fiú mindene, a tökéletesség példája. 

Lehet így az elején kicsit unalmasnak tűnik a sztori..de nyugodjatok meg..nem lesz az!  Ha netán tetszett a prológus akkor írjatok egy megjegyzést és iratkozzatok fel a blogra! Holnapután érkezik az első rész.."izgalmakkal".