Prológus

Sziasztok!

Több blogom is volt eddig, de semelyik sem volt "sikeres".

Ez a blog nem az a megszokott blog amit gyakran olvashattok.. 

Itt nem csak egy szemszög lesz, hanem több, mint egy könyvben.

 Mivel nem szeretek bemutatkozni, így nem is fogok.

Remélem tetszeni fog a prológus! Jó olvasást.! xx Skyler.  

Minden kétezer-tizenkettő júniusában kezdődött, abba a hatalmas fehér házban, ami a St.Consoles utca végén tündökölt.
Mrs. Payne, más néven Cloe hölgy gyönyörű kertje mindenkinek megcsillogtatta a szemét, számos virág - amiket estig is sorolhatnék, de inkább kihagyom. - és számos fa, bokor és olyan növények amikről senki sem tudja, hogy vajon mik.

A ház előtt egy sárga taxi fékezett le, látható volt benne két alak, az egyik a sofőré volt, a másik pedig egy lányé. Miután a lány átnyújtotta a bizonyos összeget amit a taxióra mutatott hatalmas kosarával együtt kiszállt. Szemei felcsillantak, teste pedig ledermedt, hosszú - mondhatni hosszú. - haja a vállán - na meg a hátán. -  terült el, s a szája lassacskán ketté nyílt, egy olyasmit suttogott magának, hogy "Hajrá Skyler", nos igen, Skyler, egyel több információ  a lányról. 5 perc tanakodás után - tanakodás alatt gondolkozást értek. - elindult a kapu felé, egy gyors haj igazítás után megnyomta a csengőt. Az egész házat bejárta az idegesítő kis hang, miután valaki morgott egyet minden bizonnyal elindult az ajtó felé, hangos cipő kopogás közepette. A lány szeme izgatottan figyelte a hatalmas barna bejárati ajtót, amitől már csak két dolog választotta el, illetve három. 

- Jó napot! - lépett az utca ajtó elé Mrs.Gordon, a házvezetőnő. - Miben segíthetek? - vetette oda a lánynak a szavakat, hangjában egy kis bunkóság és flegmaság volt hallható, nos igen, végül is Cloe hölgy kedvence. 

Szőke haja kontyban volt, ruhája pedig elegáns, de mégis fiatalos volt, a hölgy harmincas éveiben járt, így kissé furcsán állt rajta a 19 éveseknél megszokott tű sarkú, de hát, ez már egy másik téma.

- Öhm, üdv! A virág kötő lány vagyok..- szólalt meg kedvesen Skyler, hangjában hallható volt az udvariasság és a tisztelet, arcán pedig egy széles és hatalmas mosoly terült el, egészen addig még a házvezetőnő meg nem szólalt. 

- Egy újabb csicska. Menjen a hátsó bejárathoz. - csapta be az utca ajtót a mogorva hölgy. 

Nos, hát "csicska", úgy beszélt, mintha tíz éve Ő nem egy "csicska" lett volna. Skyler nem várta ezt. Azt sem engedték, hogy név szerint bemutatkozzon, bunkók voltak vele, és a "csicskázás" még egy ok. A lány elszomorodott. Tudta, hogy nem lesz fényes a helyzet, de ezt nem várta volna a legrosszabb rémálmában sem..

Csicska..Csicska..Csicska..ez a szó ismétlődött a fejében..Csicska. Ő ezt a szót úgy tudta elemezni, hogy valami szidás jellegű kifejezés. A filmekben a királynők mondták a szoba lányokra, vagy netán a "felszolgáló" lányoknak, vagyis akiket lenéztek..vajon ilyen ókori a helyzet a házban is?!

Skylert mindig úgy nevelték, hogy az  ilyen megjegyzéseket engedje el a füle mellett, de mindenki tudja, hogy ez nem egyszerű. Egy embert szörnyen meglehet bántani az ilyen beszéddel. 

Mindenki ugyan az az ember, csak valaki gazdagabb, elegánsabb, és bunkóbb..de ez senkit sem jogosít fel arra, hogy ilyen névvel illessen egy kedves ember társát.

Skyler szomorúan kullogott a ház másik oldalára, mire oda ért elfáradt. Mint mondtam a ház hatalmas, a kertje még nagyobb..Nem csoda.

A lány majdnem szó szerint magába nézett lassú sétája közben, szinte a kezeit bámulta csak és gondolkozott "mért csicskázta le Őt az a hölgy?!" a ruhája normális, és a virág kötés az abból áll, hogy felhelyezi a virágokat és megcsinálja őket, a leírás alapján pedig - amit úgy kapott  postán keresztül.-  megöntözi a benti virágokat, plusz munka alapján.

Ez nem az a "csicska" munka. 

Vagyis hát úgy gondolta a lány.

- Oh, bocsáss meg! - ejtette el a kosarát, mikor neki ütközött egy elegáns fiatalembernek, akiről mást nem tudott elképzelni, csak, hogy valami milliomos vagy mi lehet. Inge az egyik legnagyobb márka képviselője, a cipőjét pedig még a televizíó sem hirdette..Nem mert  ránézni a fiúra, csak azután miután a  fiú felemelte az állát..A lány reagálása fura volt, ezt nem gondolta volna, hisz "csicska".  Azt gondolta, hogy a fiú félrelöki egy mogorva beszólással és otthagyja, de nem..nem ez történt! Elkeseredése egyből elmúlt mikor a fiú szemébe nézett, a két barna szem pár elkápráztatta a lányt, s miután alaposabban megvizsgálta a fiút rájött, hogy a beállított barna haja, a borotvált arca, és a szemei..a titokzatos fiú mindene, a tökéletesség példája. 

Lehet így az elején kicsit unalmasnak tűnik a sztori..de nyugodjatok meg..nem lesz az!  Ha netán tetszett a prológus akkor írjatok egy megjegyzést és iratkozzatok fel a blogra! Holnapután érkezik az első rész.."izgalmakkal".